Fosszilis anyagoktól mentes acélból készülhetnek légtechnikai és egyéb építési termékek, a HYBRIT elnevezésű hidrogénalapú vas- és acélgyártási technológiából kapott tesztszállítmányt a Lindab - áll a cég közleményében.
A szén és általában a fosszilis tevékenységek hitelezésének kivezetése, illetve leépítése, a megújulók további felfutása régóta téma a pénzügyi rendszerben, de mindeddig az elköteleződések nem mindig voltak megfoghatóak. A Green Policy Center elemzése szerint ehhez képest érdemi előrelépést jelenthet, hogy a hazai bankrendszer legnagyobb szereplői közül többen publikálták első körös klímacéljaikat, melyek az energiaszektort is lefedik. Lássuk a terveket, célokat!
A globális hajózási ágazatra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy foglalkozzon a klímavédelmi szempontokkal, így bevezessenek egyfajta éghajlatvédelmi hozzájárulást a szektorban. Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetének (IMO) londoni ülésén az országok megvitatják annak lehetőségét, hogy szigorúbb éghajlati célokat határozzanak meg a tengeri szállítmányozás esetében, amely a globális kibocsátás közel 3 százalékáért felelős. Mivel új adók bevezetése is napirendre került, a szállítmányozási árak a jövőben jelentősen emelkedhetnek.
Második alkalommal rajtolt el a Green Awards pályázat: 2023. szeptember 12-én az ország legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A Green Awards különböző kategóriáit tavaly indítottuk elsőként útnak, a remek pályázatok beérkezését látva pedig 2023-ban ismét keressük a leginnovatívabb cégeket, programokat, az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, és a Portfolio Csoport közös támogatásával. Van egy jó hírünk: a pályázati időszakot meghosszabbítottuk július 23-ig, így még nem késő jelentkezni, ha büszke vagy a zöld cégedre, vállalatodra, vagy programodra!
Egy bank saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten más cégek működéséből eredő kibocsátást is "magukra vállalják", ezek a közvetett kibocsátások ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára, és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. A Green Policy Center összegyűjtötte, hogy a Magyarországon jelen lévő bankcsoportok milyen számszerű célokkal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentését illetően, és hogyan kívánják elérni a következő években, évtizedekben fokozatosan a hitelportfolióra értelmezett klímasemlegességet.
Idén tavasszal az EIT InnoEnergy együttműködésben a Vestbee-vel elindította a Hello CleanTech kezdeményezést azzal a céllal, hogy támogassák a zöldebb, fenntarthatóbb és szén-dioxid-mentesebb jövőt szorgalmazó induló vállalkozásokat. A legjobbak közé került európai startupok között vol olyan, ami mesterséges mikroorganizmusok kifejlesztésével foglalkozik, olyan is, ami fenntarthatóbb üzemanyagon dolgozik a légiközlekedés számára, de a szennyvíz zöld hidrogénné alakítására is volt vállalkozó.
Harmadik alkalommal adta ki a K&H a fenntarthatósági indexét, az elsőként tavaly júniusban közzétett mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások (összesen több mint 31 ezer ilyen van Magyarországon) körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell a fenntarthatósággal, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. Tavaly év végén valamelyest javultak a fenntarthatósági mutatók, idén nyáron azonban a felmérés azt mutatta, hogy a környezeti elkötelezettség, illetve az aktív megvalósítások visszaestek, helyette a társadalmi fenntarthatósággal foglalkoztak inkább a cégek, vélhetően azért, mert ezek a nehezebb gazdasági környezetben kisebb ráfordítással megvalósítható lépések. A jövőre nézve érdemes arra is számítani, hogy minden, ami nem zöld megoldás vagy technológia, egy idő után drágábbá válik.
Az elmúlt napokban ismét környezetvédelmi aktivisták hajóztak három napon keresztül a Tisza-tó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán. A 12 lelkes pethajós csapat összesen 200 részvevője naponta 400-500 zsák hulladékot szedett össze az ártéri erdőkből, a nádasokból és a tóparti hulladékszigetekről.
Az Audi Hungaria Zrt. és a New Energy Kft. együttműködésének eredményeként ezentúl a győri vállalat telephelyén keletkező gumiabroncs-hulladékot kémiailag hasznosítják, mely által elkerülhető a mikróműanyagok és a belőlük kioldódó káros anyagok természetbe kerülése a hasznosítás során - derült ki az Audi közleményéből.
Mit jelent a pozitív energiamérlegű terület? Hogyan lehet megvalósítani? Amszerdam és Bilbaó már meglépte, de vajon Budapesten is felépülhetne egy olyan városrész, ahol több energiatermelés történik, mint amennyit a lakók és az ott dolgozók elhasználnak? Ezekről a kérdésekről szólt a Fővárosi Önkormányzat eseménye, az Innovációs ATELIER műhely és Klímaplatform közös műhelymunkája.
A gazdasági, környezeti és társadalmi mítoszok ledöntéséről szólt a Green Policy Center Klímasemlegesség 2050 rendezvénye. Szó volt a zöld átálláshoz szükséges forrásokról, a koordináció kérdéséről, a vállalati döntéshozók felelősségéről, az egyéni hozzáállásról, valamint a népszerűbb vagy éppen kevésbé népszerű környezeti beavatkozásokról. Az esemény fő üzenetei közé tartozott, hogy mindenkinek érdemes kitekintenie a saját világából, együtt cselekedni, mert már nincs több idő arra, hogy csak tervezgessünk.
Egyetlen közösségienergia-fejlesztés sem tudott maradéktalanul megvalósulni mindmáig abból a 20 nyertes pályázatból, amelyek az energiaközösségek létrehozását célzó mintaprojektek valóra váltására nyertek támogatást az elmúlt években, noha a források felhasználására eredetileg szabott határidő lassan lejár. A mintaprojektek célja, hogy a gyakorlatban mutassák be a közösségi energiatermelés működőképességét, alternatívát kínálva a nagy volumenű és egyéni energetikai beruházásokkal szemben. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a projektek elakadása elsősorban a szabályozói környezet bizonytalanságára vezethető vissza, amelynek felszámolásához a több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami segítésére és támogató jogszabályi környezet kialakítására lenne szükség.
2023-tól már karbonsemlegesen működik az Erste Magyarországon. Jelenleg még offset projektek segítségével tudja ezt elérni a bank, de 2030-tól ezek nélkül folytatnák a karbonsemleges működést. Az elmúlt hat évben több mint 70 százalékkal csökkentették a szén-dioxid kibocsátást, ennek része, hogy itthon 100%-ban zöld árammal működtetik az irodákat. A környezeti szempontok mellett a társadalmi felelősségvállalást illetően pénzügyi edukációt folytatnak, valamint alapítványokat és civil szervezeteket támogató programokat hoztak létre. A zöld átállás finanszírozásáról, a zöld hitelezési stratégiáról, valamint a bank társadalmi-környezeti felelősségvállalásról volt szó az Erste sajtóreggelijén.
Benyújtotta a parlament elé a körforgásos gazdaságról szóló, főként a hulladékgazdálkodási szabályokra vonatkozó javaslatát a kormány. Az új szabályozás átírja a koncesszorra vonatkozó szabályokat, valamint a módosítások a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a helyi önkormányzatok adósságrendezése, a fogyasztóvédelem, a távhőszolgáltatás, a környezetvédelmi termékdíj és az adóigazgatási területeket érintik. Emellett tisztázza a kiterjesztett gyártói felelősség kérdéseit is.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Fenntarthatósági jelentésének publikálása apropóján szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági Szakosztálya. A jelentés bemutatása mellett az előadások során többek között szó volt az MNB 2023-as "zöld" terveiről is, Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy jelenleg is vizsgálják, hogy az eredetileg három évig tartó egyes zöld területek finanszírozása esetén igényelhető tőkekövetelmény-kedvezmény a bankoknál meghosszabbítható-e, illetve a hitelez során kitöltendő ESG kérdőívekre vonakozóan is terveznek egy minimum standardot kialakítani az adminisztráció egyszerűsítése érdekében.
A CNBC arról számolt be az Imperial College London (ICL) kutatásai alapján, hogy Nagy-Britanniában egyre nagyobb arányt képviselnek a megújulók, különösképpen a szélenergia az energiamixben.
Az ESG keretrendszer, a vállalatokra vonatkozó nem pénzügyi adatok és eredmények kötelező riportolása volt a középpontban a LEO szakmai reggelijén. A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatok Országos Szövetségének eseményén a szakértők egyértelműsítették, hogy komoly adatgyűjtésre és -feldolgozásra kell számítani a fenntarthatósági szabályok fokozatos bevezetésével. Nem érdemes azonban csak kötelező rosszként gondolni például az ESG szempontjaira, hiszen rengeteg lehetőséget tartogatnak az ezekkel járó fejlesztések, változások, és a transzparensebb működés egy vállalat életében.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspontja szerint 2026-tól a szén-, olaj- és gázimportőröket annak bizonyítására kell kötelezni, hogy az importált fosszilis energia is megfelel az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentését célzó uniós rendelet követelményeinek - tájékoztatott az uniós parlament kedden.
A zöld innovációk gazdasági jelentőségéről volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának első zöldinnovációs és energiahatékonysági expóján. Rengeteg olyan hazai termék, szolgáltatás, eljárás megvalósulása indult el az elmúlt évek során, amelyek a klímacélok magyarországi megvalósítását és egyúttal a hazai gazdaság versenyképességét, a zöld gazdasági átállását támogathatják. Hiába vagyunk azonban a kutatás és fejlesztés területén kiemelkedőek, ha az eredmények tényleges gyakorlatba, üzleti életbe való implementálása nem történik meg. Magyarország egyelőre átlag alatti a jó megoldások hasznosításában, és ahhoz, hogy ez pozitív irányba tudjon változni, az egész gazdaság, a társadalom, a vállalatok, a szabályozás, a támogatási rendszer összefogására, együttes gondolkodására van szükség.
Magyarország legfrissebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltára alapján a 2021-es kibocsátás emelkedett a 2020-as évhez képest - ahogy arra számítani is lehetett a Covid-19 járvány időszakában ugyanis a meegszokotthoz képes alacsonyabb kibocsátást produkáltak az országok. A jelenlegi állás szerint, ha egyenletes, lineáris pályán akarnánk elérni a 2050-es klímasemlegességi célt, akkor 2020-tól kezdve évente bő 2%-kal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A 2021-es növekedés +2 százalék volt, ez a mérték ráadásul meghaladta a várakozásokat, az előzetes adatok alapján csak 1,4%-os emelkedésre lehetett számítani - áll a Green Policy Center elemzésében. A kibocsátás tartós csökkentése nélkül, veszélyben lehetnek a 2030-as, és 2050-es célok.
Miért fontos a lengyel elnökválasztás?
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ott folytatná, ahol abbahagyta.
Erőltetett eladási célokat kell teljesíteni.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
